Az utolsó magyar király legidősebb fiáról, a sokáig és sokak által "trónörökösként" számon tartott Habsburg Ottóról ma még felmérhetetlen mennyiségű állambiztonsági irat keletkezett. (A szaklevéltár folyamatosan bővülő adatbázisa jelenleg mintegy százötven aktát jelöl meg vele kapcsolatban.) Személye a vélt vagy valós legitimizmus elleni küzdelem, a régi (feudális) világ elleni harc miatt számtalan ügyben vált központi tényezővé. Esetében a titkosszolgálati akciók gyakran fonódtak össze lejárató sajtókampányokkal is, legyen szó a Mindszenty-perről (1949) vagy a Matheovits Ferenc elleni eljárásról (1964).
A trónigényéről lemondó, Ausztriába visszatérő, majd európai közszereplővé váló politikus azonban a későbbiekben is az állambiztonság kiemelt célszemélye maradt. Nemzetközi szerepe mellett honi spekulációk miatt is említésre került a pártállami vezetők számára készített napi anyagokban.
NOIJ – összefoglaló jelentés. 1989.07.18. (138)
4. Stoffán György budapesti lakos javaslattal fordult Habsburg Ottóhoz, sürgetve egy emigrációs kongresszus összehívását.
A javaslatot Habsburg Ottó politikailag időszerűtlennek minősítette, s elutasító véleményét azzal indokolta, hogy „Magyarország felszabadítása olyan cél, amelyet csak lépésről lépére tudunk elérni. Sokan túl gyorsan akarnak haladni”.
Tájékoztatta továbbá Stoffánt, hogy kész előszót írni egy – a szerv előtt ismeretlen – Mindszenty könyvbe.
Az információ ellenőrzött.
Intézkedés: hasznosítják a tájékoztató munkában.
(III/III)